Bemutatkozás

templomBalkány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik jelentősebb települése. Lakosainak száma közel 7000 fő. A város a megye egyik legdélebbi települése, határos Hajdú-Bihar megyével (gyülekezetünk régebben a debreceni traktushoz is tartozott), Nyíregyházától 25 km, Debrecentől 38 km távolságra fekszik. A település különlegessége, hogy a lakosság több mint harmada a belső településrészt körülvevő tanyavilágban él. A szórványok száma jelenleg is 27. Bár a szomszédos Biri község közigazgatásilag önálló település, a reformátusok csekély száma miatt (70 fő) gyülekezetünk szórványainak számát szaporítja.

Balkány török eredetűnek tűnő nevét – mely vizenyős helyet jelentett – először a Váradi Regestrum említi 1214-ben. Már ekkor lehetett valamilyen temploma. A tatárjáráskor elpusztult a falu, 1289-ben a Gutkeled nemzetség telepítése folytán kelt új életre. Papjairól olvasunk a következő században is, 1328-ban Istvánt, 1332-ben Andrást említik, akik a római pápának évenként 8 garas tizedet adnak jövedelmükből. 1556-ban 35 dézsmafizető jobbágy lakta a falut. A község ezután a Debrecen, Nagykálló, Tokaj felé vonuló hadak országútja lett, emiatt 1578-ban is és 1661-ben is elpusztult a falu. Ezekben az időkben pusztahelyként említik a feljegyzések. A törökök kiűzése után a község gyorsan felépül és megerősödik, az 1715-ben tartott vármegyei népszámláláskor már több mint 1000 lakosa van. Az 1800-as években főként természeti csapásoktól szenvednek a balkányiak (1816-ban szárazság okoz éhínséget, 1831-ben kolerajárvány pusztít, 1834-ben a Nyírségben szokatlan jelenség, földrengés okoz nagy riadalmat, a következő évben újra szárazság majd marhavész szegényíti a lakosságot), de a község már töretlenül fejlődik. 1844-ben a népesség már megközelíti a 3000 főt, az 1900. évi népszámláláskor pedig 5351 lakost számolnak össze.

Gyülekezetünk keletkezésének pontos időpontját a település viszontagságos sorsa miatt sajnos nem tudjuk. A Tóth Sámuel által szerkesztett Egyetemes névtár az alakulást 1606. évre datálja. A reformáció a katolikus egyház működését teljesen és évszázadokra megszüntette Balkányban, katolikus templomok majd csak a XX. században épülnek. Református őseink istentiszteleteiket kezdetben fatemplomukban tartották, erről 1696-os keltezésű feljegyzés tanúskodik. Ez a fatemplom a XVIII. század elejére már annyira elhasználódott, hogy nem lehetett javítani. Valószínűleg ebben az időben állították helyre és vették használatba az üresen álló 1300-as években épült régi templomot. 1772-ben már az újra használatba vett templom zsindelyfedelének megújításához kérnek engedélyt. A soron következő évtizedek során, a község lélekszámának növekedésével párhuzamosan, folyamatosan bővítették, nagyobbították a templomot (1791. 1853. 1871.), emiatt az eredeti román stílus jegyeit el is veszítette a templom. Említést érdemel még, hogy „1916. július 19-én a községünkön átvonult iszonyatos cyklon a többi között egyházunknak is igen nagy károkat okozott, amennyiben szép tornyunk és templomunk tetőzetét ledobta… E szomorú esemény kapcsán… a tiszántúli egyházkerület püspöke egyházunkat személyen meglátogatta… az apostoli lelkű püspök érettünk a 10 kilométernyi utat Nyíradonytól Balkányig kíséretével gyalog tette meg, itt pedig csüggedésünket atyai jó tanácsaival s kedves vigasztalásával eloszlatni igyekezett.” A károk kijavítására 1929-ben került sor. 1961-1963. években a mennyezet és a tető teljes átépítése történt meg, majd 1977-ben az épület teljes tatarozása. Ekkor az eredeti, román stílus feltárása és helyreállítása is megtörtént. A templom 9 regiszteres orgonája 1845-ből, úrasztala 1911-ből, jelenlegi harangjai 1909-ből és 1924-ből valók, az ülőhelyek száma kb. 500.

A Balkányi Református Egyház mindig önálló gyülekezet volt. A jelenlegi parókia a 70-es évek elején készült, amihez 1981-ben hozzáépült a gyülekezet igényeinek megfelelő, modern gyülekezeti ház (100 férőhelyes gyülekezeti terem, iroda, vendégszoba, vizesblokk).

Gyülekezetünkben a megkereszteltek száma 2000 fő. Reánk is érvényes – mint a településre is – hogy a gyülekezeti tagok közel harmada a szórványokban él. A presbitérium 20 tagú. Az egymást követő tatarozások során kiemelkedő szolgálatot végeztek a Pénzügyi és az Építési bizottság tagjai.

balkáIstentiszteleti alkalmainkat vasárnap délelőtt és este, egész évben csütörtökön este tartjuk. Az úrvacsorai előkészítő istentiszteletek egész hetesek, az evangelizációk – melyek végzésére általában a Debreceni Hittudományi Egyetem professzorait kérjük fel – 3-4 naposak. Szokásban maradt énekelni szerető gyülekezetünkben a virrasztás, ezeket az alkalmakat a templomban tartjuk. Rendszeresek templomunkban a zenés áhítatok, hangversenyek. Már 10 éve a helyi általános iskola zene-tagozatos tanárai és tanulói templomunkban tartják advent első vasárnapján „adventi hangversenyüket”, de vendégül láttuk már a debreceni és a sárospataki Theológia kórusát is, gyülekezetünk adott helyet egyházmegyei énekkari találkozónak, melyen 10 énekkar mutatkozott be. Községünkben gyülekezetünk mellett jelen van a mienkkel azonos nagyságú görög katolikus és római katolikus felekezet is. Sok a vegyes házasság, ezért várva várt alkalmak az Egyetemes imahét estéi, amikor sorra járva a község templomait, a katolikus egyházakkal közösen tarjuk az Ökumenikus imahetet. A 27 tanyatelepülés közül 5 helyen van istentiszteleti helyünk (nagyrészt közös tulajdonban és használatban katolikus testvéreinkkel). A vasárnapi két templomi istentisztelet mellett vasárnapról-vasárnapra még egy vagy két szórványban tartunk istentiszteletet. A település kiterjedtsége és a szórványok miatt nagy az igény az úrvacsora házhoz vitelére.

Gyülekezetünk területén 3 általános iskola működik. A 90-es évektől ezekben az iskolákban, nagyrészt órarendbe iktatott órákon, évenként mintegy 200 gyermeknek tarjuk a hitoktatást, a részvétel csaknem 100%-os. Szinte minden évben érkeznek tőlünk ifjak a Debreceni Református Gimnáziumba, váltják egymást a Hittudományi Egyetemen. Minden sátoros ünnepen fogadunk legátust.

A 1990-től évente visszük hittanos gyermekeinket Berekfürdőre, a Nyírségi Egyházmegye Üdülő Telepére.

A felnőtt egyháztagok, családok is szívesen kelnek útra egy napos gyülekezeti kirándulásokra. Az elmúlt évek során így jártuk be országunk sok nevezetes helyét (Csaroda, Tákos, Szeged, Eger, Aggtelek, Gyula, Ópusztaszer, Esztergom, Szilvásvárad, Regéc, Visegrád, stb.). A gyülekezeti kirándulások szervezésében szívesen közreműködik az 1995-ben megalakult Nőszövetség, aminek tagjai különösebb kérés nélkül is kedves háziasszonyai a szeretetvendégségeknek, legbuzgóbb látogatói a betegeknek.